Az egyetemes és a magyar fotográfia egyik legmeghatározóbb alakja, akit mind a franciák, mind az amerikaiak szívesen tekintenek saját művészüknek. Polgári családban született Budapesten, 14 éves korában kapta meg első fényképezőgépét. Először Párizsba költözött, majd 1936-ban New Yorkba. Évtizedeken át a Home and Garden magazin megrendelésére készített képeket. A 60-ás évek hozták el számára a világhírnevet. Egyik leginkább ismert magyarországi képe a Táncoló Faun melyhez öccsét, Jenőt kérte fel modellnek.

Fotó: André Kertész: Táncoló Faun, Dunaharaszti, 1919

A kolozsvári születésű Munkácsi Márton, azaz Martin Munkácsi korának egyik legjobban fizetett sztár fotográfusa volt. Sikereinek főbb mérföldkövei Budapest, Berlin és New York voltak, Amerikában dolgozott többek közt a Harper’s Bazar, a Life és a Ladies’ Home Journalnak.  Híres divatfotós lett, képeit a spontán, mozgás közben (“Munkácsi-movement”) megörökített pillanat jellemzi. Sportolókat, táncosokat, modelleket fényképezett műtermen kívül, nem megszokott kültéri környezetben, többek közt olyan hollywoodi sztárokról készített rendkívüli portrékat, mint Katharine Hepburn vagy Marlene Dietrich.

Fotó: Martin Munkacsi: Jumping a puddle, Harper’s Bazaar, 1934

Halász Gyula már fiatal korában magát számtalan művészeti ágban, belekóstolt a festészetben, a szobrászatba, de a zeneszerzés e is. Világpolgár volt, de végül Párizsban találta meg a számítását. A fotóművészet mellett képzőművészként és íróként is sikeres volt, verseket, beszámolókat és könyvet írt, Picassoval együtt szobrokat állított ki és egy filmje díjt nyert a Cannes-i Filmfesztiválon.  Az igazi áttörést Éjszaka Párizs címmel megjelent fotós albuma hozta el. A harmincas évekre számtalan neves magazinnak készített képeket, a Harper’s Bazarnak 25 évig dolgozott.

Fotó: Brassaï: Madame Bijou, 1932

Escher Károly azon fotósok egyike, aki a két világháború között nem hagyta el Magyarországot. A fotó riportázs korszakalkotó egyénisége volt, a képtudósítást már-már művészi rangra emelte. Elsők közt alkalmazta a bemozdulásos életlenséget riport képeinél. Részt vett a biatorbágyi viadukt-robbantás riportlásában, fényképezett államfőket, nincsteleneket, színésznőket, elítélt gyilkosokat, bálokat, rendőri razziákat, kilakoltatott nincsteleneket és baleseteket. Együttérzéssel közelített az anyagi nyomorban élőkhöz, ő a magyar szociális fényképezés egyik legnagyobb alakja.

Fotó: Escher Károly: Bankigazgató fürdik, 1938., MFM

Friedmann Endre a világ egyik legismertebb magyar származású dokumentumfotósa és haditudósítójaként vonult be a történelembe.1936-ban indult el a spanyol polgárháborúba fényképezni, itt készült az egyik leghíresebb felvétele, A milicista halála. Rövid élete során 5 csatatéren is fényképezett, a spanyol polgárháborúban, a második kínai-japán háborúban, a második világháború Európa hadszínterein, egyedüliként fényképezte le a normandiai partraszállást, az arab-izraeli konfliktusban és az indokínai háborúban. Vakmerő, kalandos,  rövid élete volt, a munkája lett a végzete, Vietnamban a harcmezőn érte utol a halál.

Fotó: Robert Capa: A D-napon partra szálló amerikai csapatok első hulláma. Normandia, Colleville-sur-Mer közelében (Omaha Beach),  1944.